Rovinj

Rovinj (olaszul: Rovigno) város és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag még Rovinjsko Selo település tartozik hozzá. Számos szállodájával és turistalátványosságával egyike az ország legjelentősebb turisztikai központjainak. Kulturális és művészeti centrum, iskolákkal, múzeumokkal, galériákkal, tudományos intézményekkel. Fejlett a dohányipar, az élelmiszeripar, a borászat és a halászat. A kedvező fekvés, az enyhe klíma, a dús mediterrán növényzet megfelelő feltéteket biztosít a turizmus fejlődéséhez.

Rovinj egy kiálló szirtfokra épült festői szépségű városka az Isztriai-félsziget nyugati részén, Porečtől 15 km-re délkeletre. Területe a Lim-öböltől Veštarig nyúlik. Elérhető Pazin felől az A8-as és Póla felől az A9-es autópályán, a róla leágazó 303-as főúton. A tulajdonképpeni városmag két, egy kis félszigeten (egykori szigeten) emelkedő dombon fekszik. A város szíve, a Szent Eufémia-templom a 30 méter magas Montén magaslik.

Rovinj területéhez összesen 19 kisebb-nagyobb sziget tartozik, melyek közül a Szent Katalin és Szent András-sziget a legnagyobbak és legnevezetesebbek. Mivel Rovinj kikötőiből rendszeresen indulnak hozzájuk turistahajók a nyári szezonban a turisták ezrei látogatják őket.

A Szent Katalin-sziget látképe a városközpont felől
A város déli részével szemben közvetlenül a part előtt fekszik a Szent Katalin-sziget (Otok Sveta Katarina). A város kikötőjéből a szezonban fél óránként induló hajókkal mindössze öt perces út vezet át ide. A sziget már a bronzkorban is lakott volt. 800-ban amikor Szent Eufémia szarkofágja Rovinjba érkezett a szigeten ispotály volt ahol remeték laktak. 1473-ban az itáliai Trevisoból Szűz Mária szolgáinak rendjéből való szervita szerzetesek érkeztek ide. Az város 1486-ban nekik adta a sziget felét és az ispotály romjain felépítették kolostorukat. A templomot megújították és magas harangtornyot építettek hozzá. Ők 1779-ig maradtak a szigeten amikor az utolsó szerzetes Giuseppe-Maria Variani is meghalt. Ezután a szigetet Alvise Rismondo vásárolta meg aki Károly István osztrák főhercegnek adta tovább. Tőle 1910-ben gróf Korwin Milewski lengyel nemes vásárolta meg. Neki köszönhető a sziget fásítása és két épületének felépítése. Halála után a sziget a városé lett, a templom és a kolostor pusztulásnak indult. Milewski egykori nyaralóját azóta többször bővítették és átépítették, utoljára 2000-ben. A szigeten épült fel a Katarina Szálloda a turistákat kiszolgáló létesítményivel. A sziget különösen gazdag növényekben, mintegy 450 fajta növénnyel rendelkezik. Nagyszerű kilátás nyílik innen festői fekvésű Rovinj városára.
A Rovinjhoz tartozó szigetek legnagyobbika a városközponttól 3 km-re délre fekvő Szent András-sziget (Otočić Sveti Andrija), melyet másképpen Vörös szigetnek (Crveni otok) is neveznek. A sziget a város déli kikötőtől 15 perc hajóútra van. A szomszédos Maškin-szigettel egy töltés köti össze. Szent András szigete valószínűleg már a történelem előtti időben is lakott volt. A 6. században bencés szerzetesek alapítottak itt kolostort és építették fel az első templomot.

A 13. században a szigetet elpusztították. A 15. században a romos épületeket a ferencesek építették újjá, akik 1809-ig a franciák érkezéséig maradtak itt. Ekkor az épületek újra romlásnak indultak. 1820-ban a szigeten cement és mészüzemet létesítettek, ahol a templom harangtornyát gyárkéményként használták. A Szent András és a Maškin szigetet 1891-ben a Huetterott család vásárolta meg, akik az egykori kolostorépületet családi nyaralónak alakították át, míg a szigetet parkosították és a világ minden részéből származó növényekkel ültették be. A szigeten ma is mintegy 180 fajta növény található. J.G. Huetterott orvos a nyaralót művészeti tárgyakkal rendezte be, melyek közül néhány ma is látható az udvaron. Fennmaradt a templom bencések által épített görög kereszt alaprajzú középső része. Itt ma kis tengerészeti múzeum működik régi hajók makettjeivel. A 10. században készített freskók egy része restaurálás alatt áll. Ma a szigeten üzemel a három csillagos Istra szálló a turisták pihenését szolgáló minden kényelemmel felszerelve. Az egykori Hueterott-kastély is a szállodához tartozik, étterem, bár és múzeum van benne. A Szent András-szigettől délre fekvő Maškin-sziget közepén áll a Huetterott család mauzóleuma.
Rovinj központjától 4 km-re, a Szent András-szigettől 1 km-re délre fekszik a Szent János-sziget (otok Sveti Ivan), vagy a hogy a helyiek mondják San Giovanni. Ez a sziget is ősidők óta lakott, ma a Szent János-templom található rajta. A középkorban a fiesolei Szent Jeromos testvériség remetéi lakták, akik ispotályt építettek ide, melyet 1668-ban IX. Kelemen pápa megszüntetett. Az épület enyészetnek indult, de a tengerészeknek és halászoknak köszönhetően temploma fennmaradt. A sziget több birtokos kezén ment át, akik a templommal meg nagyon törődtek így az mai is romosan, tető nélkül áll, lényegében csak a harangtorony maradt meg épen. A sziget közelében délnyugatra fekvő Sveti Ivan na Pučini szigeten világítótorony áll, mely már 150 éve segíti a tengerészeket helyezetük meghatározásában.

Említésre méltó még a Szent Katalin-szigettől nyugatra fekvő parányi Banjol-sziget, melyen barlang található, amely azonban legnagyobb részt víz alatt áll. A sziget majdnem teljesen kopár, csak néhol borítja a sziklák közt spontán kikelt növényzet, főként fenyő.
A Sveti Ivan-világítótoronytól 6 tengeri mérföldre délnyugatra a tengerben találhatók a „báró Gautsch” elsüllyedt utasszállító roncsai. A „báró Gautsch” egy osztrák-magyar személyszállító hajó volt, mely az első világháború elején aknára futott és elsüllyedt. Korának egyik legmodernebb hajója volt, számos technikai újítással. A hajó belsejében még mindig megtalálható a hajó felszerelésének és edényeinek egy része.

Egy termék se felelt meg a keresésnek.