Kvarner-öböl

A Kvarner-öböl (horvátul Kvarnerski zaljev, olaszul Golfo del Quarnero) az Adriai-tenger egy része, amely az Isztriai-félsziget, a szárazföld és számos kisebb-nagyobb sziget között helyezkedik el, és Horvátország területéhez tartozik. A öböl egészének neve a partvidékkel és a szigetvilággal együtt vagy vidék (horvátul Kvarnersko primorje).

A Kvarner elnevezés az olasz Quarnero megfelelője, amely a latin quernus („tölgyerdő”) szóból ered, és a partvidék egykori tölgyeseire utal.

A Kvarner legnagyobb szigetei Cres, Krk, Pag, Rab és Lošinj. A szárazföld, Cres, Krk, Rab és Pag között található legnagyobb egybefüggő tengerrész neve Kvarnerić („kis Kvarner”). A másik nagy egybefüggő vízfelület a szárazföld (Fiume és partvidéke), Cres és Krk szigetek között van.

A Kvarner-öböl igen mély, ami lehetővé teszi, hogy a fiumei kikötőt még a legnagyobb tengeri tankhajók is használhassák.

A Krk-szigetre ível az 1980-ban a világ legnagyobb támaszközű ívhídjának számító Krki híd, ma már csak Európában őrzi elsőségét, a második a világon.

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria (horvátul: Jadransko more, olaszul: Mare Adriatico) a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa. A medence teljes hossza 820 kilométer, átlagos szélessége 160 kilométer. Délen a 71 kilométer széles Otrantói-szorossal kapcsolódik a Jón-tengerhez. Felszíne 132 000 négyzetkilométer.

Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították.